2010-02-22 12:00:13• hírek • Tóth Klarissz

Félénkség vagy szociális szorongás?

Szinte nincs is olyan ember, aki élete során ne szorongott volna. Pszichológiai meghatározások szerint a szorongás nem más, mint a félelmi rendszer rosszul alkalmazkodó működése.

Sokan egyenlőségjelet tesznek aggódás, félénkség és szorongás között, pedig ennél jóval összetettebb jelenségről van szó. A félelemhez és a fájdalomhoz hasonlóan, a szorongás is mozgósítja azokat a biológiai folyamatokat, amelyek segítségünkre vannak abban, hogy az előttünk álló szorongáskeltő helyzettel, esetleg veszélyforrással sikeresen megbirkózzunk. A szorongás minden kultúrában gyakori jelenség, országonként átlagosan a lakosság 25%-át érinti, nem reprezentatív felmérések szerint ez a szám világviszonylatban meghaladja a 270 milliót. A szorongás bizonyos mértékig hatékonynak is tekinthető, mivel a stresszreakcióval együtt úgynevezett alkalmazkodási jelenségnek számít.

Cseppet sem szokatlan, hogy bizonyos élethelyzetekben „egészséges mértékig" szorongunk, nyugtalanok vagyunk vagy enyhe feszültséget érzünk. Ilyen például a vizsgadrukk, amikor ismeretlenek jelenlétében zavarba jövünk, ha nyilvánosság előtt beszélnünk kell vagy, amikor első alkalommal találkozunk egy ismeretlennel, aminek következtében frusztrációt élünk és az esetleges megszégyenüléstől félünk. A tünetek meglehetősen széles skálán mozognak: a nyugtalanság érzésétől, egészen a cselekvésképtelenségig (leblokkolásig), amihez a következő testi tünetek is hozzájárulnak: arcpír, verejtékezés, remegés, émelygés, fejfájás, erőteljes szívdobogás. Az érintettek úgynevezett elkerülő személyiségzavarral küszködnek, mivel félnek a visszautasítástól, a megszégyenüléstől, a kritikától és általában véve minden társas helyzettől.

A szorongás sok esetben nem indokolt, hanem annak előrevetítése vált ki olyan reakciókat, amelyek gátolják a természetes reagálást és a normális kapcsolatok fenntartását. A kezdeti nyugtalanságból egyre erőteljesebbé váló aggodalom, félelem, majd tehetetlenségérzéssel társuló szorongás alakul ki. Az utóbbi évek kutatásai bebizonyították, hogy a szorongásos zavarok a túlzott alkoholfogyasztás mellékhatásaként is megjelenhetnek. Annak ellenére, hogy az alkoholt sokan éppen a szorongás csökkentése érdekében fogyasszák, annak kezdeti oldó hatását követően éppen ellenkező hatást produkál, vagyis felerősíti a szorongásos tüneteket. A szorongás kezelésére sokféle módszert alkalmaznak: gyógyszeres kezelést, kognitív viselkedésterápiát valamint pszichoterápiát. A megfelelő kezelés minden esetben egyén-, és problémafüggő, ennek kiválasztása a pszichiátertől függ.


A szorongás a túlzott alkoholfogyasztás mellékhatásaként is megjelenhet

A szorongás a túlzott alkoholfogyasztás mellékhatásaként is megjelenhet


Kapcsolódó hírek:
Legfrissebb apróhirdetések:
További friss hírek:
Valutaváltó:


# Orosz-ukrán háború # koronavírus # baleset # harmadik híd # körgyűrű # vakcina # Nagykároly # Szatmárnémeti
Kiemelt hírek:
Promó: